Felszín alatti vizek
Felszín alatti víz: minden, a föld felszíne alatt a telitett zónában elhelyezkedő víz, amely közvetlen érintkezésben van a földtani közeggel.
A felszín alatti vizeket a tároló kőzet és a felszínnel való atmoszférikus kapcsolat alapján négy fő csoportba soroljuk
a) talajvíz,
b) parti szűrésű víz,
c) rétegvíz (porózus tároló kőzet vize),
d) hasadékos tároló kőzet vize (főként karsztvíz).
Talajvíz a felszín közelében lévő legfelső porózus vízadó képződményben tárolt víz, amelyre számottevően hatnak a meteorológiai tényezők, ezért fizikai (pl.: hőmérséklet) és kémiai paraméterei az évszakoknak, hidrológiai ciklusoknak megfelelően változnak, változhatnak. Talajvíz porózus és repedezett kőzetekben egyaránt előfordulhat. A talajvíztükör elhelyezkedése szerint, szabadtükrű és nyomás alatti talajvizet különböztetünk meg.
Parti szűrésű víz: a felszín alatti víz sajátos fajtája, a törmelékes folyóvízi üledékben tárolódó víz. A felszíni vízfolyást övező, azzal közvetlen kapcsolatban lévő víztartó porózus kőzetek rétegeiből felszín alatti vízkivételi eljárásokkal kitermelt víz. A termelt víz elsősorban a folyóból, kisebb mértékben a környező háttér felszín alatti vízéből származik. A vízminőséget a háttérből származó utánpótlódás döntően befolyásolja.
Rétegvíz: A rétegvíz elhelyezkedhet a porózus kőzet pórusaiban, réseiben és hasadékaiban. A rétegvizeket leggyakrabban a víztartó rétegben uralkodó nyomás alapján osztályozzuk, vagyis, hogy a víz nyugalmi szintje a terepszinthez képest hol található. Ha a rétegvíz nyugalmi szintje a felszín alatt van negatív, ha a felszín fölött van pozitív rétegvízről beszélünk.
Hasadékos tárolókőzet vize (pl. karsztvíz): hasadékvíznek nevezzük a hasadékos kőzetek repedéseiben, hasadékaiban, üregeiben tárolt és mozgó vizet. A hasadékos kőzet lehet nem karsztosodó (vulkanitok, metamorfitok) vagy karsztosodó (mészkő, dolomit).